Ugrás a fő tartalomra

Szilveszteri futás - 2015. december 31.

        Nem tudom milyen vezérlő elv rendelte úgy, hogy ne fussak a szilveszteri maratonon. Azon a versenyen, amely számomra A VERSENY, ahol együtt futhattam volna minden általam nagyra becsült,  tisztelt és szeretett futótársammal, "mentoraimmal", akiktől elcsipegetem a profi jótanácsokat, hogy fejlődhessek... Szóval nagy dolog lett volna együtt futni velük...

Sokat készültem erre a napra. Október óta minden héten egyszer megfutottam a hegyeket, a maraton rövid távját, a 10k útvonalat és később kiegészítve az Egerszeg hegyi útvonallal... a tíz kilométerből 13 és 15 kilométeres köröket csináltam. A hegymenet technikáját csiszoltam, a légzéstechnikámat javítottam és kikisérleteztem azt a tempót, amellyel ideje korán nem futottam el magam a hegymenetben, hogy jó tempóban bírjam az emelkedőket... szóval gyúrtam rá rendesen.

De úgy alakult, hogy a verseny előtt egy nappal rettenetesen lebetegedtem. Olyannyira, hogy nem tudtam vállalni a futást, különösen a saját érdekemben nem, s mivel változtatni a helyzeten nem tudtam, nagyon nem is hagytam magam, hogy összeomoljak. Tudomásul vettem. Most ez a helyzet. Nem tudok futni és a legfontosabb, hogy meggyógyuljak.

Reggel elkísértem Mónit a Deák iskolához, a verseny helyszínére (ő futott) és elmentem vásárolni.

De nem bírtam ki, hogy ne lássam a többieket ahogy megindulnak a hegyekbe, úgyhogy öt perccel kilenc előtt elhelyezkedtem a landorhegyi Spárnál, ahol rákanyarodik a mezőny a bazitai útra és vártam. Már messziről is jól lehetett látni, ahogy a futók gyülekeznek a rajtnál. Hatalmas tömeg volt, nem fértek el a járdán (régebben onnan indultak) hanem az úton kellett startoltatni a mezőnyt. Több mint tíz éve fotózom ezt a versenyt a Zalai Hírlap fotósaként. Amikor ügyeletes vagyok szilveszterkor, akkor hagyományosan kihagyhatatlan munka a szilveszteri futás megörökítése. Szóval ennyi futót soha nem láttam ezen a versenyen. Igaz, az időjárás is jobban kedvezett a versenynek. A tavalyi mínusz 16 fok helyett az idén csak mínusz 7 fok körül volt a hőmérséklet.

Aztán megindult a tömeg. Rendőri kísérettel érkeztek meg oda, ahol álltam és csak jöttek a futók, jöttek és jöttek... sosem akartak elfogyni. Több futóbarátom üdvözölt, Korpa odaszólt "Umberto futnod kéne" a többiek is csodálkoztak (Az aszfaltszaggatók, Keszei Bandi, Gaál Viki, Ludmányné Léránt Katalin, Käsz Feriék és még sokan akik tudták, már rólam, hogy beszálló, "pánikfutó vagyok" :), miért nem vagyok a mezőnyben? Pont ezen a versenyen! Fonódi Tamás egy csatakiáltással futott el előttem: "Sajnálom!" - Én is, válaszoltam és csak özönlöttek a futók...
Készítettem néhány fotót is a mobilommal:

435 célbaérkezőt regisztrált a versenyszervező




A verseny hivatalos weblapja szerint minden idők legnagyobb részvételi számával rekordot döntöttek. Ez is jól mutatja, amit nap mint nap tapasztalni az utakon, hogy egyre többen futnak és ez jó... 



Jó lett volna köztük lenni...




Ezen a képen Mónika és egyik fogadott mentorom, Marci szalad lefele a Jánkáról... Mónika 10k-n futott 1:05 idejével nagyon elégedett, ja és azzal, hogy a bazitai emelkedőn egyszer sem sétált bele ;-)
Bálizs Zsuzsa felvétel... köszönöm neki.



            Később, amikor Mónival ebédelni mentünk édesanyámhoz,  felhajtottunk Ebergénybe, hogy találkozzunk, ha csak egy pillanatra is Lubics Szilvivel. Úgy számoltam, hogy a tavalyi idejéhez viszonyítva, 12 óra körül fog a Vándor vigadónál kiérkezni az Ebergényi útra és kezdi meg a leereszkedést a város felé. Éppen csak leállítottam a motort, amikor kibukkant a sövényes hegyi útról.
Éppen ő!
Kis biztatás, csekkolt a mérőponton és futott tovább a város irányában. Lejjebb a szerpentines kanyarban készítettem róla egy képet is:

Lubics Szilvia az Ebergényi úton 
Szép eredmények születtek a versenyen. Mindenki győzelmének nagyon örültem, de azért különösen Korpics Attila (Korpa) első helye a férfi félmaratonon, Lubics Szilvi női maraton győzelme és a szomszédunk, titkos favoritként előlépett Andri Árpi félmaraton harmadik helye a kedvencem :-)

Nem futottam szilveszterkor. Éppen akkor nem. Érdekes fintora az életnek.
De nem csüggedek. A versenyre való felkészülés közben sokat fejlődtem, megszerettem a hegyi futást, felfedeztem milyen különös élmény a természettel eggyé válni, miközben futom egyedül, magammal a  kilométereket csendesen. Folytatni fogom a Zalaegerszeget környező hegyek és dombok megfutását elsősorban kalandvágyból és a természetben töltött idő lélekemelő és relaxációs hatása miatt. Futok, kalandozok, felfedezek és épülök a következő, azaz az idei, 2016-os év szilveszteri futására, ahol talán a félmaratonnal fogok próbálkozni, csak az változatosság kedvéért...

Kapcsolódó bejegyzések:
A leghosszabb futásom, 21.7 km
Jubileum 200 nap
Miért érdemes futni?


Megjegyzések

korpa üzenete…
Sajnálom még egyszer, talán valami egyelőre nem ismert okból így kellett most lennie. Az út és a hegyek megvárnak, ne aggódj, már csak neked kell odaérned :)
Umberto Pezzetta üzenete…
Köszönöm Attila, tervezem, hogy odaérek ;-) és mindegyik hegyet meghódítom!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mennyit jelent egy hetes pihenő a futóteljesítményünkben?

Összehasonlítottam futásom adatait az egy hetes pihenés következményeinek igazolására

Az elmúlt héten nem futottam egy métert sem.
Úgy éreztem, szükségem van egy kis pihenőre, sokat futottam és nekem, komoly teljesítményeket sikerült elérnem:

4x a Bazitai hegy megfutása 21 km - 2:10 perc
36 km - a leghosszabb futásom - 3:30 perc
PB - az egyórás futásom 11.87 km, új rekord
PB - 12 perces teszt 2.69 km, új rekord

S e teljesítmények mellett minden másnap 12 km - t futottam, a szokásos körömet. Nem igazán fordítottam figyelmet a pihenésre, s e teljesítmények után is megfutottam másnap a szokásos 12-őt.
Szóval fáradtnak éreztem magam. Úgy éreztem, bárhol, bármikor eltudnék aludni, nehezen mentem le a lépcsőkön, meg ilyesmi... Ezért úgy döntöttem, egy hét pihenőt adok magamnak. Ez éppen egybe esett az áprilisi téllel ;-) így a nagyon zord itélet időben nem futottam... már úgy is elegem volt a sok hidegből!

Az egy hetes pihenőben semmit sem csináltam. (nem helyes!) Többször sétáltam nagyokat,…

In memorian Hári Gyula - 30 km

30 km futás Hári Gyulára emlékezve
Hári Gyula, Zala megye első ultrafutója, aki dobogós volt a Spartathlonon, Nován született. Hatvan éves lenne. Születésnapja alkalmából emlékfutást szervezett Bérces Edit, ultrafutó, világbajnok.
A program úgy alakult, hogy péntek este egy fórumot tartottunk, ahol találkoztam néhány sok (nagyon sok) kilométeres ultrafutóval, akik megosztották Hári Gyulával kapcsolatos emlékeiket az érdeklődőknek.
Másnap, 18-án, szombat délben a novai temetőben tartottunk egy pár perces emlékezést. Sok futó aláírásával díszített fehér szalagot helyeztünk el a sírján.

Sergyán Gábor és jómagam fél kilenckor indultunk útnak szombat reggel, Zalaegerszegről, hogy aztán harminc kilométert megfutva érkezzünk szülőfalumba, Novára. (Pali bácsi, akinek a lábában 256 ezer kilométer van már és 78 éves) korábban indult, tekintettel a lassabb tempójára.
Enyhe izgalommal szedtem a lábam, hisz a harminc kilométer azért mégis csak harminc kilométer. Nem beszélve arról, hogy három nappal …

Leghosszabb futásom: 36 km

Az úgy volt, hogy nagyon ráértem. És ha már olyan nagyon ráérek, gondoltam, futok egy hosszút, csak, hogy valami különleges is történjen mindennapi futásaim közepette. (itt a verseny szezon, de úgy jött ki, hogy eddig sehol sem tudtam elindulni...)
Szombat délelőtt (tegnap) estem neki a távnak, igaz még az indulás előtt egy órával sem voltam biztos az útvonalat illetően. Két tervem is volt, de aztán a simább útat választottam, ha már 36-38 km körülit szerettem volna mindenképp abszolválni, ne nehezzítsem meg a dolgom feleslegesen.

       Tízkor indultam, körülbelül 12 fokban s végül a Zalaegerszeg - Zalacséb - Zalaegerszeg útvonal mellett döntöttem. Az eleje nagyon jól ment, könnyedén tartottam az 5 - 5:20 -as tempót. Tíz kilométer hamar meglett (második legjobb időmmel). Az volt a terv, hogy elfutok valahová és onnan vissza. Tehát 18 kilométernél, bárhol is vagyok, megfordulok. Ez a forduló Zalacséb túloldalán érkezett el. Ekkor már gondban voltam a frissítéssel. (két deci i…